Másfélszer annyiba kerül most egy átlagos kötelező biztosítás, mint egy éve. A legnagyobb alkuszcég szerint azért, mert az autósok nem fizették be időben a díjakat, így most jött a retorzió.
(Forrás. Netrisk.hu)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (KGFB) díjai az elmúlt hetekben drasztikus emelkedést mutattak. A Netrisk internetes alkuszcég kgfb-indexe szerint ezen a héten átlagosan 75,5 ezer forint fölötti díjon kötöttek meg egy-egy szerződést. Egy évvel korábban még 49,5 ezer forint körül volt az átlagos éves díj, ami azt jelenti, hogy 12 hónap alatt csaknem 50%-os volt az áremelkedés. Még március utolsó hetében is 58 ezer alatt volt, aztán áprilistól elindult a drágulás.
Mint írják, az elmúlt hetekben megnőtt a díjnemfizetés miatt megszűnt kgfb-szerződések pótdíjazott újrakötéseinek száma, és a Netrisk szerint ez állhat az extrém drágulás mögött is, mivel ha az emiatt újrakötött szerződéseket kiszűrik, akkor 2 százalékos csökkenés tapasztalható a rajtuk keresztül kötött szerződések díjában.
A kgfb-törvény szerint egyébként a biztosító 60 napnyi díjnemfizetés után automatikusan megszünteti az ügyfél szerződését, és az ügyfélnek ilyenkor ugyanahhoz a biztosítóhoz kell újrakötnie. Ilyen esetekben előfordul, hogy jelentősebb pótdíjat kell fizetni.
A lap által megkérdezett biztosítók – például az Aegon, a Generali, a K&H, a Groupama vagy az Uniqa, közül azonban egy sem alkalmaz pótdíjat erre az esetre, és
többen érthetetlennek találták az emelés mértékét, mivel nem emeltek díjat az elmúlt időszakban.
Utóbbiak között az Aegont, a Groupamát említette a lap. Ekkora áremelést a másik jelentős piaci részesedéssel bíró alkuszcég, a CLB sem tapasztalt.
Náluk inkább csak amiatt nőtt az átlagdíj, hogy a használt autók kereskedelme megszűnt, és külföldről is kevesebb kis értékű autót hoztak be. „Eladás főleg azokból az új autókból volt, amelyeket még a járvány előtt rendeltek meg, ezeket adták át, a jellemzően nagyobb értékű új autók biztosításai pedig drágábbak” – magyarázta Németh Péter az alkuszcég értékesítési igazgatója. Németh szerint az áremelkedés elkerülhetetlen, néhány éven belül 100 ezer forint lesz az átlagdíj, a gyenge forint is jócskán megnöveli a tarifákat.
Arra, hogy miért nem fizetnek az ügyfelek kötelező biztosítást, több elmélet is született. Az egyik, hogy azért, mert bezártak a használtautó-kereskedések, az ügyfelek pedig egyszerűen elfelejtettek ügyet intézni.
Vegyes a kép a biztosítóknál
A biztosítók egy része – így az Aegon, a K&H vagy a Groupama – nem is tapasztalt nagyobb emelkedést a díjnemfizetés miatt törölt, majd újrakötött szerződések arányában. Az Uniqánál évek óta nő a díjnemfizetéssel megszűnő szerződések száma, az éves növekedés ezen a téren 9-10 százalék körül van. Pótdíjat azonban ők sem számítanak fel ilyenkor. „Jellemzően az új biztosítási év kezdetét követő 60 nap után szűnnek meg a szerződések, ami azt vélelmezi, hogy az ügyfelek az évfordulót megelőzően megküldött, következő évre vonatkozó díjtájékoztatót nem körültekintően kezelik, és az első számla kézhez vételekor szembesülnek csak az új biztosítási díjjal – mondják a pénzintézetnél. Általában a lakossági ügyfelek azok, akik elmulasztják időben befizetni a díjat.
Van legális megoldás a díjnemfizetésre
A Generalinál a járvány kitörése óta kis mértékben nőtt a díjnemfizetéses törlések száma. A biztosító szakértői szerint egyszerű figyelmetlenség és a „nem használom, miért fizessek” szemlélet egyaránt előfordulhatott. Utóbbira a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása lehet legális megoldás, mert ilyenkor a kgfb-törvény értelmében mind a fedezet, mind a díjfizetési kötelezettség szünetel. Az ilyen esetek száma szintén megnőtt a pandémia időszakában. A Generali ügyfelei közül a flották nagyon tudatosan, rögtön az első naptól alkalmazták ezt a lehetőséget, majd gyorsan követték őket a magánszemélyek is.
A károkozás sokba is kerülhet
A nemfizetők azonban az esetleges díjemelkedésen túl számolhatnak a fedezetlenségi díjjal is, ami lényegesen magasabb az átlagos kgfb díjaknál. Ez a lap szerint egy közepes teljesítményű, 71-100 kilowattos autónál ennek a mértéke naponta 800 forint, vagyis már 60 napra is 48 ezer forint, de minél tovább húzza a biztosítás újrakötését az autós, annál több. A fedezetlenségi díj a MABISZ kártalanítási számlára kerül, ebből a forrásból rendezik azoknak a kárát, akik egy biztosítással nem rendelkező autós okozta balesetben sérültek meg, vagy tört össze az autójuk.
A károsult tehát megkapja a kártérítést, a károkozó viszont aggódhat, mivel a kgfb-törvény értelmében a MABISZ regresszálja a kárt, vagyis utólag megtérítteti a károkozó autóssal. Emellett aki érvényes kötelező biztosítás nélkül tartja fenn a járművét, szabálysértést követ el, és az erre vonatkozó bírságot a gépjármű vezetője köteles kifizetni. Ezen felül a rendőrség a gépjárművet akár ki is vonhatja a forgalomból addig, amíg az üzembentartó nem tudja igazolni az érvényes biztosítási szerződés fennállását.
Forrás: infostart.hu
