A viharos napok száma hosszú távon trendszerűen növekszik, a viharok a magyarok 23 százalékának okoztak kisebb-nagyobb lakáskárokat az elmúlt öt évben. A legtöbben a villámcsapás okozta károktól tartanak, ugyanakkor ennek megelőzése érdekében csak kevesen alkalmaznak hatékony védelmet. Élénkül a mozgás a biztosítók között. Egyre tudatosabbak az ügyfelek a lakásbiztosítások területén: a két évvel ezelőtti 26 százalékról mára 37 százalékra nőtt azok aránya, akik az elmúlt öt évben lecserélték ezt a biztosításukat.
Egyre inkább előtérbe kerülnek a viharkárok
A 2000-es évek közepétől trendszerűen nő a viharos napok száma, ami folyamatosan növeli a kárgyakoriságot is. Az elmúlt öt év során már évente átlagosan 115 ezer viharkárt jelentettek be. A károk között különösen megnőtt a villámcsapások által okozott károk volumene: évente több mint 50 ezer ilyen kár keletkezik, melyek 44 százaléka elsődleges (az épületbe csapó villám okozta károsodás), míg 56 százalékuk másodlagos (az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség miatt fellépő) krosodás. Az UNION felmérésében a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben ingatlanát viharkár érte. Ezek 18 százalékában a kár nagysága meghaladta a 100 ezer forintot.
A villámcsapás messze a leginkább problémásnak tartott viharkár: a válaszadók 32 százaléka ettől fél leginkább, míg 24 százalékuk a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázástól, 22 százalékuk pedig a jégveréstől tart a legjobban. A nyílászárón át törénő beázáshoz (9 százalék), illetve a farádőléshez (3 százalék) már jóval kisebb mértékű félelem fűződik.
Noha a villámcsapástól félnek leginkább a lakások tulajdonosai, a válaszadók 63 százaléka maximum úgy védekezik a túlfeszültség ellen, hogy alkalomszerűen áramtalanít. Túlfeszültségvédős elosztót mindössze 37 százalékuk használ, ezeknek is döntő többségéhez legfeljebb a számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök vannak csatlakoztatva: az egyéb háztartási eszközök vagy a klíma csak elvétve kapnak ilyen védelmet.
Erősödő a fogyasztói tudatosság
A viharkárok ma már az összes ingatlanhoz kapcsolódó kárbejelentés közel hatodát teszik ki, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételekkel térítik az ilyen jellegű károkat a biztosítók. A lakásbiztosítások az évek során egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, ezért korántsem csak egy olcsóbb megoldás megtalálása miatt célszerű felülvizsgálni a meglévő szerződést, hanem azért is, mert a korábbi termékek esetleg számos, ma már elterjedt fedezetet még nem tartalmaznak.
Bár a lakásbiztosítások esetében továbbra is sokkal meghatározóbb az ügyfelek biztosítók iránt mutatott hűsége, mint például a gépjármű-biztosításoknál, ezen a piacon is jelentősen élénkül a mozgás a biztosítók között:
- a válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente felülvizsgálja a lakásbiztosítását, és
- 37 százaléknyian az elmúlt öt évben legalább egyszer le is cserélték azt.
Ez utóbbi szám jóval nagyobb is lehetne, ha többen lennének tisztában azzal, hogy lakásbiztosítás lecserélésére (a tulajdonváltáson kívül) csakis a biztosítási évfordulón van lehetőség. A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor nem rendelkezik ezzel a fontos ismerettel, és 69 százalékuk legfeljebb hozzávetőlegesen ismeri a saját szerződésének évfordulóját. Ebben a tekintetben az ismeretek szintje azonos a 2014-ben tapasztalt mértékkel, így továbbra is sokan egyszerűen elsiklanak a váltás lehetősége felett.
Lassan ismét növekszik a lakáshitelekhez megkötött lakásbiztosítások száma: a kérdőívre válaszolók 33 százaléka jelölte meg a biztosításkötés indokaként a hitelfelvételt: ez az arány 2014-ben még csupán 30 százalék volt.
6 tipp, amire leginkább figyelni kell
Példaként szerepeljen itt néhány jellemző probléma, mellyel gyakran csak a káreseménykor szembesülnek a károsultak, ezért a lakásbiztosítási szerződések felülvizsgálata során mindenképpen célszerű figyelembe venni:
- Hitelhez kötött lakásbiztosítás – Sok hitelfelvevő a szerződéshez szükséges legolcsóbb módozatot választja, mellyel sok esetben a túl alacsony biztosítási összeget nyújtó ajánlatot választja, és a megkötött biztosítás nem mindig terjed ki az ingóságra sem.
- Épületbiztosítás – Társasházak esetében gyakori, hogy a közösen megkötött biztosítás mellé a lakók elmulasztják a saját épületrészt és az ingóságaikat benne külön biztosítani.
- Jégverés – Számos biztosítás feltételei között a jégverés kockázatára szóló fedezet nem terjed ki az épület oldalfalában (vakolatában) keletkezett károkra.
- Füst- és korom okozta kár fedezet nélkül – Az ötévesnél korábbi biztosítások esetében gyakori, hogy kizárólag az égés által közvetlenül okozott károkat téríti, a korom- és füst által okozott további károkra nem terjed ki a fedezet.
- Betörés – Jelentős különbségek lehetnek egyes szerződések között abban a tekintetben is, hogy milyen előzetes védelmi feltételeket követel meg a biztosító betöréses kár kifizetésekor.
- Beázások – Sok szerződés csak abban az esetben téríti a beázás okozta károkat, ha a beázás lehetősége az adott viharban keletkezett. Vagyis korábbi hézagok, hiányosságok nyomán keletkezett beázások esetén nem jár térítés.
- Gondatlanság – Mind a korábbi, mind az újabb szerződések feltételei egyértelműen rögzítik, hogy a tulajdonosnak kellő gondosságot kell tanúsítaniuk a kár megelőzése érdekében. Téli víztelenítés elmaradásából keletkező csőtörés, vagy a talajszint alatt tárolt ingóságok nem megfelelő elhelyezése gyakori okát jelentik egy-egy kárigény elutasításának.
„Az idei viharszezonnak lassan a vége felé járunk, a következő biztosítási évfordulónk azonban jó alkalmat teremt arra, hogy a jövő szezonra egy minden tekintetben megfelelő lakásbiztosítással rendelkezzünk” – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. Mindenképpen célszerű már most átnéznünk a jelenlegi szerződésünket annak érdekében, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, vajon a fenti szempontoknak minden tekintetben megfelel-e, ha pedig nem, biztosítási évfordulónk pontos ismeretében dönthessünk az esetleges váltásról.
Forrás: Pénzcentrum
