Ezért drágul a kötelező biztosítás

kötelező biztosítás drágulás

Rekord profitot hozott az első negyedév a biztosítóknak. Mégsem rózsás a helyzet, a szerződések száma nem nő a szokott ütemben, a kárráfordítások gyorsabban nőnek, mint a díjbevétel.

Első látásra nem sok nyomot hagyott a válság az első negyedévben a biztosítók eredményén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a 22 hazai piaci szereplő 25,4 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az első három hónapot, ami nem csak hogy 14,4%-al magasabb a tavalyinál, de a szektor történetében az eddigi legnagyobb első negyedéves profit. Valamelyest rontja a helyzetet, hogy ezt nem az alaptevékenységükön érték el a biztosítók, a biztosítástechnikai eredmény ugyanis kis mértékben csökkent, főleg az életág jövedelmezősége esett vissza.

Nem kötnek annyi szerződést

A szerződések száma is nőtt az első negyedévben. Március végén több mint 14,37 millió szerződést kezeltek a biztosítók, de három hónap alatt csupán 16657-tel nőtt a szerződések száma, ami már nem annyira jó hír, hiszen a korábbi években az első negyedévek sokkal erősebbek voltak, százezres nagyságrendű növekedést hoztak. Az életbiztosítási szerződések száma csökkent, tavaly az első negyedévben még emelkedett. Ez nem meglepő, hiszen a biztosítók maguk is jelezték, növekvő érdeklődést tapasztaltak a kötvények visszavásárlása iránt, sokan kérték a díjfizetés szüneteltetését is.

A járvány okozta pánik lehet az egyik oka annak, hogy a halálesetre szóló biztosítások száma több mint 7 ezerrel nőtt az első negyedévben, tavaly kevesebb, mint 6500 ilyen szerződést kötöttek ebben az időszakban. A nyugdíjbiztosítások száma is emelkedett még az első negyedévben, de kisebb mértékben, mint tavaly, az egyszeri díjas életbiztosításoké viszont több mint 9400-zal csökkent.

A nem életágon a vállalati vagyonbiztosításoknál szűnt meg sok szerződés, ennek döntő része, mintegy 7600 mezőgazdasági céget érintett. Ezek a szerződések viszont májusra vélhetően nagyrészt visszajöttek, ahogy a korábbi években is, miután a termelők pályáztak az államilag támogatott agrárbiztosításokra. Az 52 ezer egyszeri díjas lakossági vagyonbiztosítás zöme eltűnt, csupán 3 ezer szerződés maradt március végére, és nem meglepő módon az utasbiztosítások száma is csökkent 2019 vége óta.

A díjbevétel még nőtt

Éves összevetésben vizsgálva a díjbevételek nőttek 6,3 százalékkal 336,4 milliárd forintra. Ez magasabb az inflációnál, vagyis nem csupán a szerződések indexálása miatt folyt be több pénz a biztosítókhoz. Az életágon viszont az infláció mértékénél alacsonyabb, csupán 3 százalékos díjbevétel-növekedés volt a tavalyi 11,2 százalék után, ami szintén azt támasztja alá, a háztartások öngondoskodásra fordítható tartaléka csökkent.

Összesen 135,9 milliárd milliárd forintot fizettek be az ügyfelek életbiztosításokba. A vegyes életbiztosítások díjbevétele több mint 31 százalékkal csökkent 2019 első negyedévéhez képest. A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításoknál viszont 29 százalékos díjbevétel-növekedést mértek. A nyugdíjbiztosítások – ezekből már több mint 354 ezer van – díjbevétele is 21,4 százalékkal

Biztosítók eredménye
2020 I. NEGYEDÉVBEN MRD FT
Díjbevétel élet 135,926
Díjbevétel nem élet 200,428
Díjbevétel (összesen) 336,354
Kárráfordítás (bruttó élet) 109,526
Kárráfodítás (bruttó nem élet) 61,713
Kárráfordítás (bruttó összesen) 171,239
Biztosítástehnikai eredmény (élet) 5,597
Biztosítástehnikai eredmény (nem élet) 13,039
Biztosítástehnikai eredmény (élet + nem élet) 18,636
Nem biztosítástechnikai elszámolások 8,487
Szokásos vállakozási eredmény 27,123
Adózás előtti eredmény 27,123
Adófizetési kötelezettség 1,677
Adózott eredmény 25,446
Forrás: MNB

A nem életágon 8,6 százalékkal nőtt a díjbevétel, és meghaladta a 200 milliárd forintot. A vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal ugrott meg, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 8,3 százalékkal, amiben részben a szerződések számának növekedése, részben a díjak emelkedése is szerepet játszott. A cascóknál 12,7 százalékos díjbevétel-növekedést mértek, ami szintén a biztosítási díjak emeléséből is fakadt, hiszen a szerződések száma csak 5 százalékkal emelkedett. Kiugró mértékben, 26 százalékkal nőtt még a pénzügyi veszteségekre kötött biztosítások díjbevétele, amiben szerepe lehetett a munkanélküliségtől való félelemnek is.

Néhány kisebb biztosítási szegmensben csökkent a díjbevétel tavalyhoz képest: ilyen volt az utasbiztosítás, a kezesi garancia biztosítás, a betegségbiztosítás vagy a temetési költségeket fedező biztosítás. Igaz, hogy a repülőjáratok csak március közepén kezdtek leállni, és a határokat is akkor kezdték lezárni, az utasbiztosításoknál ez a két hét is már 7 százalékos visszaesést eredményezett a negyedévben.

Csökkentek a tartalékok, több a kár

A biztosítók mérlegfőösszege a válság hatására több mint 3%-al csökkent, és ismét 3 ezer milliárd forint alá került. Az életbiztosítással rendelkezők tartalékai is megcsappantak, a tőzsdék esése miatt a unit linked életbiztosítások tartalékai 6,5%-al csökkentek az első három hónapban, a hagyományos életbiztosításoknál 3,3 százalékos visszaesés volt. A nem életbiztosításoknál 8,3 százalékkal nőtt a tartalék, és rekord közeli szinten 330,5 milliárd forinton állt.

Az életágon nőtt a kárráfordítások volumene, nettó 109,2 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók 6%-al többet, mint egy éve. Az egészségbiztosításoknál 16,7%-os volt a növekedés, amiben szerepet játszhatott, hogy az állami egészségügy leállása miatt sokaknak jutott eszébe, hogy a biztosítójukkal intéztessenek maguknak vagy családtagjaiknak orvosi ellátást. Nyereségrészesedéssel járó életbiztosításból több mint 7, unit linkedből több mint 5%-al több kifizetés volt az idén, mint a tavalyi első negyedévben.

A nem életágon a bruttó kárráfordítások (ebben benne vannak a még nem rendezett károkra félretett tartalékok is) értéke 18%-al 61,7 milliárd forintra nőtt, a nettó kárráfordításoké pedig 13,4%-os növekedéssel megközelítette az 50 milliárd forintot. A munka és jövedelem nélkül maradt ügyfelek már márciusban jelentkeztek a biztosítóknál, a bruttó kárráfordítás ugyanis a jövedelembiztosításoknál 22,4 százalékkal nőtt. A biztosítók abban sem hazudtak, hogy az autózás leállása ellenére az autós biztosítások kárkifizetései tavalyhoz képest emelkedtek, a KGFB-nél 10,5%-kal , más autós biztosításoknál 9,8%-kal nőtt a bruttó kárráfordítás. Emellett az sem kizárt, hogy a karanténban sokan gyújtották magukra a lakásukat, a tűz- és egyéb vagyonkárok ráfordításai csaknem 50%-kal emelkedtek.

A biztosítók tőkehelyzete stabil maradt a válságban is. A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerinti szavatolótőke-feltöltöttségi szint 2020. I. negyedévben 210,5 százalékos volt a szektorban, ami az előző év azonos időszakához képest 14,1 százalékponttal, míg az előző negyedévihez viszonyítva 5 százalékponttal alacsonyabb de jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind az MNB ajánlás alapján elvárt 150 százalékos követelményt. Az első negyedévben csak egy olyan biztosító volt, amelynél nem érte el a szavatolótőke a 150 százalékos követelményt.

Forrás: Napi.hu

Scroll to Top