Ha nem tudunk vagy félünk elutazni, fizetnek-e a sztornó utasbiztosítások?

Nem elterjedtek még a magyar utazóközönség körében az egyéni utazásokra kötött útlemondási (sztornó) biztosítások, de a koronavírus-járvány ezek előnyeire is ráirányíthatja a magyar biztosítók ügyfeleinek a figyelmét. Csakhogy a koronavírus terjedésétől való félelem a sztornó biztosítások esetében sem olyan ok, ami miatt kártérítést fizetnének a biztosítók az utazás elmaradása esetén: ehhez a biztosítási feltételek között rögzített esemény (pl. haláleset a családban, baleset, lakásbetörés, stb.) bekövetkezte szükséges. A hazai sztornó biztosítások általában a repülőjegy, a szállás és az utazási irodák által összeállított csomagok értékéig térítenek, ha ilyen okból marad el az utazás. Ha viszont valaki már elutazott, rendelkezik utasbiztosítással, és úgy kapja el a betegséget, akkor jó eséllyel számíthat biztosítói kártérítésre az egészségügyi költségek fedezésére. Ilyen esetről viszont még egyik magyar biztosító sem számolt be nekünk.

Ahogy a fenti mondatokból is kiderülhetett, az útlemondási (sztornó) biztosítás és az utasbiztosítás két külön fogalom, noha vannak biztosítók, amelyek utastbiztosításaik részeként, annak fedezeteként kínálnak útlemondásra érvényes biztosítási szolgáltatást is. Más biztosítóknál külön termékekről van szó, megint másoknál nem is létezik sztornó biztosítás vagy útlemondásra szóló fedezet, érdemes tehát ezt az alábbiakhoz tudatosítani.

Általános tudnivalók az utasbiztosításokról koronavírus-járvány esetén

Az utasbiztosítások esetében, amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem fizet. Amennyiben ugyanakkor valaki már elutazott és az úticélját az ott tartózkodása alatt nyilvánítják utazásra nem javasolt területté, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre – hívta fel a figyelmünket az Aegon, hozzátéve: ha koronavírus miatt karanténba kerül valaki külföldön, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, viszont akkor igen, ha sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas vagy más, a szabályzatban nevesített esemény történik.

AMENNYIBEN EGY KORÁBBAN MEGVÁSÁROLT UTASBIZTOSÍTÁST AZ ÜGYFÉL NEM VESZ IGÉNYBE, MERT NEM UTAZIK EL, A SZERZŐDÉS KOCKÁZATBA LÉPÉSE ELŐTT A DÍJAT A BIZTOSÍTÓ VISSZATÉRÍTI. ÚTLEMONDÁS BIZTOSÍTÁS ESETÉN LEMONDÁSI OK LEHET A KORONAVÍRUSOS MEGBETEGEDÉS, ÁM A JÁRVÁNY TERJEDÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM NEM.

Mi a helyzet akkor, ha a biztosított nem beteg, „csak” otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt? Ebben az esetben nem valósul meg biztosítási esemény, különösen akkor, ha a biztosított dolgozik is otthonról és fizetést is kap. A keresőképtelenség esetére szóló napi térítést nyújtó biztosítás abban az esetben fizet, ha a biztosított a munkáját saját betegsége vagy balesete miatt – orvosi szempontból indokoltan – nem tudja ellátni, vagy aki a jogszabályok alapján betegszabadságot, vagy táppénzt vehet igénybe.

Ha nem tudunk vagy félünk elutazni, fizetnek-e a sztornó utasbiztosítások?

Bár a legtöbb helyen elenyésző ezek aránya, a magyar biztosítók jó része rendelkezik útlemondási (sztornó) biztosítással, és/vagy utasbiztosításokba épített sztornó fedezettel is arra az esetre, ha valami miatt a biztosított személy nem tud elutazni a célállomására. Több biztosító is felhívta azonban a figyelmünket arra, hogy az utazástól (akár a koronavírus) miatt való félelem nem biztosítási esemény, vagyis nem ok arra, hogy a biztosító fizessen. Az utazás meghiúsulásának különleges, a szerződési feltételekben rögzített oka kell, hogy legyen a biztosítói kártérítéshez.

AZ ÚTLEMONDÁS BIZTOSÍTÁSOK, ILLETVE SZTORNÓ FEDEZETEK A LEGTÖBB BIZTOSÍTÓNÁL A REPÜLŐJEGY ÖSSZEGÉRE ÉS A SZÁLLÁS KÖLTSÉGÉRE, ILLETVE CSOPORTOS UTAZÁSOK ESETÉN AZ UTAZÁSI IRODÁK ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT UTAZÁSI CSOMAGOKRA ÉRVÉNYESEK.

Megkérdeztük ezekről a biztosításokról is a legnagyobb hazai biztosítócsoportokat arról, hogy mit fedeznek náluk a sztornó biztosítást tartalmazó termékeik, és hogy az elmúlt hetekben szembesültek-e kárigények megnövekedésével, az alábbi válaszokat kaptuk.

Mit tapasztalnak a biztosítók?

Aegon: önálló utasbiztosításuk és önálló útlemondás biztosításuk is van, kombinált termékük (utas+sztornó egyben) viszont nincs. Az elmúlt hetekben megemelkedett az útlemondások és a sztornó kártérítésre vonatkozó igények száma, kevés az elutasítás. A kárigények átlagos összege 150.000-250.000 Ft / fő.

Európai Utazási Biztosító (Generali Csoport): az EUB-nál kötött utasbiztosítási szerződések 17%-a tartalmaz útlemondási biztosítást. A szerződések közel 14%-a önálló sztornó biztosítás. Egyértelmű a kárigényekben az emelkedés; közel két és félszeresére nőtt a bejelentett útlemondások száma a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A 2020-ban bejelentett útlemondások 15%-ában történt eddig kifizetés, de ez nem azt jelenti, hogy az összes többi útlemondásra vonatkozó kárigényt elutasítják, hiszen sok eset még folyamatban van, például iratpótlást várnak. A sztornó biztosítás jellemzően repülőjegyre és külön foglalt szállásra vonatkozik; különösen igaz ez a magánszemélyek közvetlen kötéseire. Az utazásszervezőkkel kötött csoportos szerződések viszont az adott utazási iroda által szervezett utazási csomagokra érvényesek. A kifizetések átlagos összege jelenleg kb. 400 ezer Ft.

Groupama Az elmúlt pár hétben a megszokotthoz képest több útlemondás kárbejelentés érkezett. Azokat a kárigényeket, melyek szerződési feltételeik alapján jogosultak a kárkifizetésre, természetesen teljesítik. Az útlemondás biztosítás legjellemzőbb fedezetei a repülőjegy és a szállásköltség árának térítésére vonatkoznak. Útlemondás biztosításnál biztosítási eseménynek az minősül, amennyiben a biztosított, vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a vele együtt utazó házastársa/élettársa/bejegyzett élettársa vagy ez utóbbiak közeli hozzátartozójának, heveny, váratlan betegsége, vagy krónikus betegsége orvos által igazolt akut állapotrosszabbodása, balesete vagy halála miatt kerül sor az útlemondásra.  A megbetegedéstől való félelem nem tartozik ezen okok közé, tehát ebben az esetben nem tud fizetést teljesíteni a biztosító.  Utasbiztosítás esetében természetesen a tartam kezdete előtt lemondható a biztosítás és a díját visszafizetik.

 

Nincs olyan termékük és nincs olyan fedezetük sem, amely az útlemondásból vagy útmegszakításból származó költségeket fizetné a már lefoglalt utazás és szállás esetén. Az utasbiztosításuk tartalmaz viszont egy „idő előtti hazautazás” fedezetet, ami a hazautazás költségeit fedezi, amennyiben a biztosított Magyarország területén élő közeli hozzátartozója életveszélyes állapotban került vagy meghalt, ha a biztosított állandó bejelentett lakhelyén betörést követtek el vagy ott tűz, robbanás vagy természeti csapás történt, vagy az úti célja közelében történt természeti katasztrófa fenyegeti az egészségét vagy a szálláshelyét. A sztornó fedezetek általában olyan, utazási- és szállásköltségeket térítenek meg, amelyek az utazásképtelenség miatt történő útlemondás következtében más módon a biztosítottnak nem téríthetők vissza vagy az utazás kezdetét megelőzően kifizetett olyan – nem visszatéríthető – utazási szolgáltatások időarányos ellenértékét, amelyeket a biztosított emiatt nem tudott igénybe venni. Tehát a K&H által nyújtott – fent említett – fedezet nem téríti a „normál” stornó fedezetek által térítendő költségeket. Később a biztosító közölte, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkező eseményekre bizonyos biztosításai esetében – a szerződési feltételektől pozitívan eltérve – téríteni fog.

 

A szerződések darabszáma alapján 5% a sztornó volumen, és 2% az olyan utasbiztosítás, amiben van sztornó védelem is. Utóbbi terméket a biztosító csak pár éve vezette be, az edukációja, népszerűsítése folyamatos mind partnereik, mind ügyfeleik körében. A február–március hónapban térített károk számában, a kifizetett összegben látnak enyhe növekedést 2019–2020 vonatkozásában. Az utazási irodák folyamatosan dolgoznak az átfoglalásokon, így ebből a szegmensből még nem érkezik nagyobb volumen. Az egyénileg szervezett utak sztornó biztosítással való lefedése még nem terjedt el annyira a magyar utazóközönség körében. Úgy vélik, ez a jelenlegi események hatására változni fog. Az önálló sztornó terméket főképp utazási csomagokhoz/szerződésekhez vásárolják. A csomagoknak több eleme van, vagyis az ügyfél az utazásszervezőtől vagy a közvetítőtől két vagy több különböző típusú utazási szolgáltatás kombinációját vásárolja meg ugyanazon utazás vagy üdülés részeként. Idetartozik a személyszállítás, a szállásnyújtás, az autóbérlés vagy bizonyos feltételek mellett bármely más turisztikai szolgáltatás.  A visszatérítési szabályok – és ezáltal a sztornó fedezet is – jellemzően a csomag egészére vonatkoznak. Az utasbiztosítással együtt megvásárolható sztornó védelem esetén pontos adat nem áll rendelkezésükre, így csak becslésként állíthatjuk, hogy az ügyfelek többsége a repülőjegyét kívánja biztosítani ezzel a típusú védelemmel. Február hónapban 200 000 – 300 0000 Ft volt az átlagos kárigény. Utazásképtelenség esetén az önálló sztornó termék nyújtja a legszélesebb körű fedezetet: utazásképtelenség oka lehet az utas balesete, hirtelen fellépő, előzmények nélküli betegsége, lakásának kirablása, elemi káresemény az ingatlanban, valamint  munkanélküliség. Minden egyes káresemény elbírálásának alapja a benyújtott dokumentáció. A koronavírustól való félelem miatt lemondott utazás nem minősül káreseménynek.

Korsós Dénes, a társaság ügyfélszolgáltatási igazgatója elmondta: Az utasbiztosítási portfolió 1-2%-át teszik ki mindössze a sztornó biztosítások, ez igaz az önálló, illetve az utasbiztosítás mellé kiegészítőként megkötött fedezetre is. A biztosító az utazási szerződés alapján a szerződésben foglalt limitek szerint helyt áll egy vírusfertőzés miatt egészségügyi ellátást igénylő ügyfél esetében, aki valamelyik érinett országban ragad. Az utasbiztosítási fedezetek az egészségügyi ellátást, a kényszerű kint tartózkodást, hozzátartozó  látogatását és a hazautazás többletköltségeit fedezik. Tehát ha valaki külföldön koronavírus fertőzés miatt kórházba kerülne úgy a szerződésben meghatározott limitekig a biztosító helyt áll. Koronavírus miatt egyelőre ilyen igény nem érkezett. Desztinációtól és betegségtől függően ez a több 10 milliós költségtől a néhány tízezer forintig terjedhet. Minden esetben a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatok és limitek szerint térít a biztosító. Az utazás célja szerint ezért az utazónak kell választani az alap, közepes vagy maxi csomagok között és az esetleges extrém kockázatok függvényében kiegészítőt vagy csomagot választani. Az abban foglaltak szerint kerülnek be a kártérítési körbe tételek. A sztornó biztosítási feltételeink nevesítik azt a 8 biztosítási eseményt, melyek tekintetében a biztosító kockázatviselése fennáll. Ezek alapvetően a biztosított utazásképtelenségére vonatkoznak (pl. biztosított vagy közeli hozzátartozójának betegsége, halála, a biztosított vagyontárgyában tűz, elemi kár vagy harmadik személy bűncselekménye által okozott káresemény). A koronavírus fertőzés sztornó fedezete miatt viszont csak akkor áll be rendkívüli helyzet, ha Magyarország Kormánya – Külügyminisztérium- Konzuli szolgálat hivatalosan is a nem ajánlott utazási desztinációk közzé sorolja az adott célországot. Ezekben az esetekben viszont egy úgynevezett vismajor helyzet áll elő, amiben az utazásszervező, illetve az ügyfél közötti utazási szerződés viszonyában kell helyt állni.

Forrás: Portfolio.hu

Scroll to Top
A weboldalon sütiket használunk annak érdekében, hogy igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújthassunk, illetve releváns hirdetéseket jeleníthessünk meg. Tudjon meg többet​