Információs szám
+36 70 333 1927
Bejelentkezés
  • Céginformáció
  • Székhely
    4535 Nyíribrony, Fő út 192.

  • Levelezési cím
    4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 27.

  • Telefon
    06/70 333-1927

  • Fax
    42/595-304

  • E-mail
    gyemanthaz@gyemanthaz.hu

  • Ügyvezető
    Mészáros Rinaldó

  • Adószám
    11242800-1-15

  • Cégjegyzékszám
    1509061864

Biztosítási szótár
Utolsó módosítás: 2016.08.24
A - B - C - D - E - F - G - H - I - J - K - L - M - N - O - P - R - S - T - U - V - Z
A
Adóigazolás:
az adókedvezményben részesülõ és érvényben lévõ biztosítási szerzõdésekrõl a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követõ január hó 31. napjáig.
Ugrás a lap tetjére
Adózás:
és biztosítás a biztosító szolgáltatásai nem minõsülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja. kötelesek. (Kivéve: a felelõsségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat) További lényeges kedvezmény: Tíz éves, vagy annál hosszabb tartamú biztosítás esetén - a hatályos jogszabályok szerint - Ön jelentõs többlet jövedelemhez juthat adókedvezmények révén, melynek összege a kárt az évi 100 000 forintot is elérheti.
Ugrás a lap tetjére
Ajánlat:
a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerzõdéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet keresõ szerzõdõ. Az ajánlat még nem szerzõdés;kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.
Ugrás a lap tetjére
Akaratomon kívüliség:
a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.
Ugrás a lap tetjére
Aktív viszontbiztosítás:
más biztosító kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.
Ugrás a lap tetjére
Aktuárius:
a biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.
Ugrás a lap tetjére
Alapbiztosítás:
a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
Ugrás a lap tetjére
Alkusz(bróker vagy makler):
olyan biztosításközvetítõ, aki a szerzõdés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet keresõ megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke. Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, az ajánlat és a megfelelõ partner (biztosító) kiválasztásához, közremûködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.
Ugrás a lap tetjére
All risks:
 "minden kockázatra" kiterjedõ biztosítás. A szerzõdés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetõleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma
Ugrás a lap tetjére
Á
Állampapír:
az államadóságot, illetõleg annak egy részét megtestesítõ, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.
Ugrás a lap tetjére
Állomány:
a biztosító érvényes biztosítási szerzõdéseinek összessége.
Ugrás a lap tetjére
Állománydíj:
egy adott idõszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.
Ugrás a lap tetjére
A
Alulbiztosítás:
ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerzõdésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés. A premier risque biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás.
Ugrás a lap tetjére
Aránylagos kártérítés:
pro rata
Ugrás a lap tetjére
Á
Átdolgozás:
folyamatos kockázatviselést garantáló, szerzõdéskötési megoldás, amelynek során a régi szerzõdés - közös megegyezéssel - megszûnik, az új pedig - ezzel egyidõben - hatályba lép. Mivel két szerzõdésrõl van szó, a megoldás különbözik a szerzõdésmódosítástól.
Ugrás a lap tetjére
Átlagkár:
üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.
Ugrás a lap tetjére
A
Audatex:
Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjármûkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetõleg becslésére.
Ugrás a lap tetjére
Autószelekció:
önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körû biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.
Ugrás a lap tetjére
Avultatás:
a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjármûvek) értékének az idõmúlás, illetõleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár idõpontjában - 70%-os mûszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.
Ugrás a lap tetjére
B
Baleset:
a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
Ugrás a lap tetjére
Baleset-biztosítás:
olyan biztosítási szerzõdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
Ugrás a lap tetjére
BBP-biztosítás:
külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos - sürgõs szükség esetén - a beteget ellátja, és honoráriumát késõbb a biztosítóval számolja el.
Ugrás a lap tetjére
Befektetési hozam:
a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentõs hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
Ugrás a lap tetjére
Belépési kor:
az életbiztosításoknál a biztosítási szerzõdés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
Ugrás a lap tetjére
Betegségbiztosítás:
biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosító vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt, stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Betöréses lopás:
a vagyonbiztosítási szerzõdésekben meghatározott biztosítási esemény eltér a büntetõjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségekbe való erõszakos vagy lopott, illetõleg hamis kulccsal történõ behatolás.
Ugrás a lap tetjére
Bizonyítási teher:
eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási ág:
a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvû elnevezésük non-life, illetõleg life.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási ágazat:
a biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármû-biztosítás)
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási díj:
a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerzõdés rögzíti. Ha az esedékességtõl számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerzõdés minden értesítés nélkül, automatikusan megszûnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási érdek:
vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszûnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta - az érdekmúlás miatt a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási esemény:
a szerzõdésben rögzített olyan jövõbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tûz, stb.), halál vagy meghatározott idõpont elérése életbiztosítás, testi sérülés, rokkantság baleset-biztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási időszak:
a szerzõdésben megjelölt idõszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettõl eltérõ (általában rövidebb) is. A szerzõdés felmondásánál is nagy jelentõsége van.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási kötvény:
kötvény
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási szerződési feltételek:
törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerzõdésnek tartalmaznia kell.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási tevékenység:
szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerzõdésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítási titok:
minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzõdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevõket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzõdés - bármilyen okból - nem jött létre.
Ugrás a lap tetjére
Biztosításközvetítő:
a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet keresõ ügyfél között közvetítõ személy; tevékenysége a biztosítási szerzõdés létrehozásában és fenntartásában való közremûködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
Ugrás a lap tetjére
Biztosító:
biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
Ugrás a lap tetjére
Biztosító egyesület:
önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában mûködõ, biztosítási tevékenységet végzõ szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat.
Ugrás a lap tetjére
Biztosító részvénytársaság:
részvénytársasági formában mûködõ biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
Ugrás a lap tetjére
Biztosító szövetkezet:
szövetkezeti formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. szövetkezeti formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell.
Ugrás a lap tetjére
Biztosítópénztár:
teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végzõ, sajátos egyesületi (pénztári) formában mûködõ, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyezõ pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.
Ugrás a lap tetjére
Biztosított:
a biztosítási szerzõdés fontos alanya, az õ életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig õ (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzõdõ fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerzõdõvel.
Ugrás a lap tetjére
Blokk kötvény:
egyszerû kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerzõdések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerzõdés azonnal létrejön.
Ugrás a lap tetjére
Bonus díjkedvezmény:
amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következõ évi díj csökkentésével (pl. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás).
Ugrás a lap tetjére
Bróker:
alkusz
Ugrás a lap tetjére
C
Captive biztosító:
nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatai vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.
Ugrás a lap tetjére
Casco járműtörések törésbiztosítása:
amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetõleg rongálásra is. Az autocasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármû-casco?stb. is.
Ugrás a lap tetjére
Cash-flow:
elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (pl. a tõkekihelyezés) eredményétõl való elkülönítése.
Ugrás a lap tetjére
D
Devizabiztosítás:
olyan biztosítási szerzõdés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB elõzetes engdélyéhez kötik az ilyen szerzõdések érvényességét.
Ugrás a lap tetjére
Díjelőírás:
a naptári évben fizetendõ biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az év közben megkötött szerzõdések díjelõírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstõl az év végéig még hátravan.
Ugrás a lap tetjére
Díjfelszólítás:
az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
Ugrás a lap tetjére
Díjfizetés:
a biztosítási díj szerzõdésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási idõszak egészére, egy összegben és elõre esedékes, de a szerzõdések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag részletfizetést) tesznek lehetõvé. A díjfizetés elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi.
Ugrás a lap tetjére
Díjhalasztás:
az esedékes díj késõbbi idõpontban történõ megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
Ugrás a lap tetjére
Díjkalkuláció:
matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj meghatározására.
Ugrás a lap tetjére
Díjkintlévőség:
a biztosítók mérlegében aktívaként szereplõ, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
Ugrás a lap tetjére
Díjmentes leszállítás lehetõség:
az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentõsen) lecsökken.
Ugrás a lap tetjére
Díjmentesítés:
a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerzõdés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
Ugrás a lap tetjére
Díjnyugta:
a biztosításközvetítõ vagy a biztosító képviselõje által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.
Ugrás a lap tetjére
Díjszabás:
az egyes biztosítási szerzõdésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
Ugrás a lap tetjére
Díjtartalék:
az életbiztosítási díjakból kapott, elkülönített tartalék, amely a késõbb bekövetkezõ biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.
Ugrás a lap tetjére
Direkt biztosítás:
vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tûzbiztosítása, betörés biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelõsségbiztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Diszkontálás:
egy késõbbi idõpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozássl történõ kifizetése.
Ugrás a lap tetjére
E
Egészségbiztosítás:
betegségbiztosítás
Ugrás a lap tetjére
Egészségi nyilatkozat:
az élet-és betegségbiztosítások kockázatelbírálását segítõ kérdõív. Valóságnak megfelelõ kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.
Ugrás a lap tetjére
Egyenértékűség:
az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékû üzleti hasznát.
Ugrás a lap tetjére
Egyezség:
polgári jogi szerzõdés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeirõl lemond.
Ugrás a lap tetjére
Együttbiztosítás:
coinsurance. A kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történõ közös vállalása, elõre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezetõ biztosító állítja ki és végzi a lebonyolítást is.
Ugrás a lap tetjére
Ekvivalencia:
egyenértékûség
Ugrás a lap tetjére
Elérési biztosítás:
meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végéig teljesít.
Ugrás a lap tetjére
É
Életbiztosítás:
olyan szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idõpont (életkor, nyugdíjba-vonulás, stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.
Ugrás a lap tetjére
E
Előszereteti érték:
valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentõs dologi értéket nem képviselõ tárgy. Az elõszereteti érték megtérítése a biztosítási szerzõdés tárgya általában nem lehet.
Ugrás a lap tetjére
Előzetes fedezetigazolás:
a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - elõzetesen elvállalja a kockázatokat. Az elõzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy forgalomba helyezett gépjármû üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerzõdést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell.)
Ugrás a lap tetjére
Első díj:
az elsõ biztosítási idõszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentõséggel bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdõdik, ha a szerzõdés létrejött és az elsõ díj a biztosítóhoz beérkezett.
Ugrás a lap tetjére
É
Érdekmúlás:
jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerzõdésben. Ha a biztosítási érdek megszûnik, a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.
Ugrás a lap tetjére
Értékcsökkenés:
a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentõ tényezõ (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.
Ugrás a lap tetjére
E
EUROTAX:
 a gépjármû-és alkatrészek katalógusa gyári, illetõleg piaci információk alapján.
Ugrás a lap tetjére
Ex-lege biztosítás:
biztosítás olyan biztosítási jogviszony, amely nem szerzõdéskötéssel, hanem a jogszabály erejénél fogva automatikusan jön létre. Ilyen ma már Magyarországon nincs, de így mûködött 1991. július 1. elõtt a gépjármûvek üzembentartóinak kötelezõ felelõsségbiztosítása.
Ugrás a lap tetjére
Exporthitel biztosítás:
a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevõ fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelések pénznemének inflációja.
Ugrás a lap tetjére
Extra tartozék:
a biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerû használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
Ugrás a lap tetjére
F
Felelősségbiztosítás:
ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerzõdésben meghatározott esetekben.
Ugrás a lap tetjére
Felmondás:
a biztosítási szerzõdést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási idõszak végére, azt legalább 30 nappal megelõzõen és írásban.
Ugrás a lap tetjére
Felosztó-kirovó rendszer:
biztosítás-szerû megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az õket ért károkat egymás között utólag osztják fel.
Ugrás a lap tetjére
Fokozott veszéllyel járó tevékenység:
veszélyes üzem
Ugrás a lap tetjére
Futamidő:
hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott idõszakra megkötött biztosítási szerzõdés érvényességi tartamát jelenti.
Ugrás a lap tetjére
Függőkár:
olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
Függőkár tartalék tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra. A függõkár tartalékon belül képzik az IBNR-t is.
Ugrás a lap tetjére
G
Giro:
a bankok közötti - számlajóváírással történõ - pénzügyi elszámolás.
Ugrás a lap tetjére
H
Halandósági tábla statisztikai tábla:
statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1,2,3, ?100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.
Ugrás a lap tetjére
Hitelbiztosítás:
a hitelezésbõl eredõ kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelezõ.
Ugrás a lap tetjére
Hitelfedezeti biztosítás:
a hitelintézet vagy a hitelezõ által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerzõdés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerzõdéskötéskor a hitelezõre engedményezi.
Ugrás a lap tetjére
Hitellevél a gépjármû-biztosítás területén:
ma már egyre ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy, a javítómûhelynek címzett - hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.
Ugrás a lap tetjére
I
IBNR (incurred but not reported):
a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.
Ugrás a lap tetjére
Indexálás:
a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
Ugrás a lap tetjére
Integrál önrészesedés:
önrészesedés a bagatell-károk kiszűrésének módszere, a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt. 
Ugrás a lap tetjére
Intervenció:
a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
Ugrás a lap tetjére
Iődszakos biztosítások:
határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerzõdésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt idõszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
Ugrás a lap tetjére
Ismeretlen üzembentartó:
ha a kárt a gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
Ugrás a lap tetjére
Ittasság:
a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok. 
Ugrás a lap tetjére
Ittasság:
a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.
Ugrás a lap tetjére
J
Járadék:
rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
Ugrás a lap tetjére
Jármű önkényes elvétele:
bűncselekmény (Btk.327.§), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az idõleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítése: lopás (Btk.316.§).
Ugrás a lap tetjére
Jelzálog:
az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
Ugrás a lap tetjére
Jogalap-elbírálás:
döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetõleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.
Ugrás a lap tetjére
Jogképesség:
polgári jog, sőt alkotmányjogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétõl a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
Ugrás a lap tetjére
Jogvédelmi biztosítás:
a szerzõdés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik
Ugrás a lap tetjére
Jövedelempótló:
járadék a károkozó vagy a felelősségbiztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
Ugrás a lap tetjére
Jutalék:
a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.
Ugrás a lap tetjére
K
Kamatrés vagy kamatmarge:
A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.
Ugrás a lap tetjére
Kárbejelentés:
a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidõ elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
Ugrás a lap tetjére
Kárenyhítés:
a már bekövetkezett kár, biztosítási esemény károsító hatásait csökkentõ magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat.
Ugrás a lap tetjére
Kárgyakoriság mutatószám:
amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett bebiztosítási esemény.
Ugrás a lap tetjére
Kárhányad:
a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.
Ugrás a lap tetjére
Kárkori érték:
a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
Ugrás a lap tetjére
Kármegelőzés:
olyan magatartás, amely a károk, biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelõzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.
Ugrás a lap tetjére
Kármegosztás:
károkozásért való felelõsség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelõsség, akkor "A" (illetõleg felelõsségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
Ugrás a lap tetjére
Káronszerzés tilalma:
a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetek kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
Ugrás a lap tetjére
Kártalanítási számla:
a MABISZ által kezelt alap, a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, személyi sérüléses károkat is.
Ugrás a lap tetjére
Kedvezményezett:
az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, a szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is, vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.
Ugrás a lap tetjére
Kedvezményezett-jelölés:
az életbiztosítási szerződés megkötésének egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.
Ugrás a lap tetjére
Készpénzdíjas biztosítás egyszeri díjas, idõszakos biztosítás:
a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanuló biztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Kettős biztosítás:
ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
Ugrás a lap tetjére
Kettős biztosítás:
ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
Ugrás a lap tetjére
Kezesi biztosítás:
biztosítási szerzõdés, amelyet a hitelfelvevõ köt arra az esetre, ha fizetõképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezõnek.
Ugrás a lap tetjére
Kiegészítő biztosítás:
az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerzõdés. Ha az alapbiztosítás megszûnik, megszûnik a kiegészítõ biztosítás is.
Ugrás a lap tetjére
Kísérletbiztosítás:
alacsonyabb biztosítási összegre szóló, tömeges életbiztosítás, amelynél a kockázat elbírálásához nincs szükség orvosi vizsgálatra.
Ugrás a lap tetjére
Kizárás:
a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzõdés kizár a biztosítási fedezetbõl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény.
Ugrás a lap tetjére
Kockázat:
 a kárt okozó véletlen események bekövetkezésének jelentõsége. A kockázatot káreseménynek is nevezzük.
Ugrás a lap tetjére
Kockázat-elbírálás:
elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönthet, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetõleg milyen biztosítási díjért vállalja.
Ugrás a lap tetjére
Kockázati díj:
a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebbõl a díjrészbõl fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebbõl képzik a függõ károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.
Ugrás a lap tetjére
Kockázati életbiztosítás:
meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.
Ugrás a lap tetjére
Kockázatkezelés:
döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minõsítik saját kockázataikat, illetõleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
Ugrás a lap tetjére
Kockázatkiegyenlítődés:
mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.
Ugrás a lap tetjére
Kogencia:
feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytõl nem lehet eltérni. A biztosítási szerzõdés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerzõdésben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyezõ akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetõség, ha az egyértelmûen a szerzõdõ vagy a biztosított érdekeit szolgálja.
Ugrás a lap tetjére
Kompozit biztosító:
olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non-life ág mûvelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés elõtt már kompozit engedéllyel rendelkezõ biztosítók azonban mindkét ágat tovább mûvelhetik.
Ugrás a lap tetjére
Koremelés:
a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.
Ugrás a lap tetjére
Korlátozott cselekvőképtelenség:
a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.
Ugrás a lap tetjére
Kötelező biztosítás:
a biztosítási szerzõdés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzõdés megkötését kötelezõvé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármû felelõsségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is
Ugrás a lap tetjére
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás:
Magyarországon gépjármû - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelõsségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthetõ. A szerzõdés megkötését a hatóságok - közülük a rendõrség - is ellenõrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtõl számított 30. napon a szerzõdés automatikusan megszûnik. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli.
Ugrás a lap tetjére
Kötvény:
az ajánlat elfogadását, és a szerzõdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzõdés megkötését igazoló vény.) Nem minõsül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Ugrás a lap tetjére
Kötvény:
az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Ugrás a lap tetjére
Kötvény:
az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Ugrás a lap tetjére
Kötvénykölcsön:
az életbiztosítási szerzõdések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
Ugrás a lap tetjére
Közlési kötelezettség:
a biztosított, a szerzõdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdõívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat.
Ugrás a lap tetjére
Közös kár:
a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytõl való megmentése, illetõleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.
Ugrás a lap tetjére
Közraktárjegy:
a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítõ értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyrõl közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részbõl áll: az árujegybõl, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegybõl, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.
Ugrás a lap tetjére
Közvetlen perlés:
felelõsségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen pert kell indítania. Egyetlen kivétel: a gépjármûvek üzembentartóinak felelõsségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhetõ.
Ugrás a lap tetjére
L
Lejárat a biztosítási szerzõdés:
-ben naptárilag megjelölt idõpont, amikor a szerzõdés megszûnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl. elérési életbiztosítás
Ugrás a lap tetjére
Lejárat a biztosítási szerződés:
-ben naptárilag megjelölt idõpont, amikor a szerzõdés megszûnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl. elérési életbiztosítás
Ugrás a lap tetjére
M
MABISZ:

Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult, a biztosítótársaságok országos szakmai érdekképviseleti szervezete. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

Ugrás a lap tetjére
MABISZ:
Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelõzés). A MABISZ kezeli a kötelezõ felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint mûködteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenõ Biztosítási Szemle címû szaklap kiadója.
Ugrás a lap tetjére
Magyar Aktuárius Társaság (MAT):
az aktuáriusok szervezete, amely 1991-ben a MABISZ-on belül, tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, illetõleg a tudomány berkeiben.
Ugrás a lap tetjére
Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT):
az életbiztosítási orvostan szakértõinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban hazánkban tartotta 19. kongresszusát.
Ugrás a lap tetjére
Malus:
pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási idõszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következõ idõszak díjait növeli.
Ugrás a lap tetjére
Manipuláció:
a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat és kötvényt állít ki
Ugrás a lap tetjére
Maradékjogok:
olyan, az életbiztosítási szerzõdésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetõleg a szerzõdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetén is fennmaradnak
Ugrás a lap tetjére
Maradványérték:
a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékbõl le kell vonni.
Ugrás a lap tetjére
Mentesülés:
ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerzõdõ, illetõleg a közös háztartásában élõ hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondtalanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerzõdés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítóknak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhetõ.
Ugrás a lap tetjére
Minimális díj elve:
a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékû díjat kell kalkulálnia, amely elõreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére és a biztosító költségeire.(Nyereséget, hasznot tehát nem kötelezõ kalkuláni.)
Ugrás a lap tetjére
Módozat:
meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerzõdések.
Ugrás a lap tetjére
Múlékony sérülés:
olyan (általában baleseti eredetû) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.
Ugrás a lap tetjére
Munkáltatói felelősségbiztosítás:
a biztosítási szerzõdés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkoztatási megbetegedés miatt felelõsséggel tartozik.
Ugrás a lap tetjére
N
Nagy számok törvénye:
matematikai törvényszerûség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínûsége annak, hogy egy meghatározott idõszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.
Ugrás a lap tetjére
Nagy-életbiztosítás:
egyénileg kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti.
Ugrás a lap tetjére
Nem vagyoni kár:
a károkozóknak (felelõsségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekbõl, az életvitel elnehezülésébõl, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.
Ugrás a lap tetjére
Nem-életbiztosítás:
az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelõsségbiztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Néphalandósági tábla:
a népszámlálás adatai alapján összeállított halandósági tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.
Ugrás a lap tetjére
O
Objektív felelősség:
vétkesség nélküli felelõsség forma.
Ugrás a lap tetjére
Objektív kockázat-elbírálás:
a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (pl. tûzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minõsége, az épület szerkezete és anyaga?stb.) ítéli meg a kockázat súlyosságát.
Ugrás a lap tetjére
Ö
Önbiztosítás:
pontatlan szakmai zsargonszó; azt a magatartást jelzi, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredõ károkat közömbösíteni.
Ugrás a lap tetjére
Öngondoskodás:
olyan elõrelátó, tervszerû emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkezõ, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Önrészesedés:
a kár azon része, amelyet a szerzõdés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.
Ugrás a lap tetjére
P
Panaszügyintézés:
a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panaszügyintézési apparátust mûködtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. A PSZÁF-nek egyedi panaszügyintézési jogköre nincs, de ismétlõdõ és alapos panaszok esetén általános érvényû hatósági döntést hozhat.
Ugrás a lap tetjére
Passzív viszontbiztosítás:
a biztosító által elvállalt kockázatok viszonbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszonbiztosításnak is nevezik.
Ugrás a lap tetjére
Pénzmosás:
az illegálisan - fõleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".
Ugrás a lap tetjére
Premier risque:
a francia kifejezés fordítása: elsõ kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerzõdésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékû ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.
Ugrás a lap tetjére
Pro rata:
alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási pénzösszeghez.
Ugrás a lap tetjére
R
Regressz visszakövetelési jog:
Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sõt a biztosítottat elsõbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendõ mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelõsségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell.
Ugrás a lap tetjére
Rektiválás:
a díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdések - eredeti tartalommal történõ - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetõség, ha a szerzõdésben kifejezetten kikötötték.
Ugrás a lap tetjére
Rendelkezési jog:
az élet-és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggõ fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerzõdés megszüntetését jelenti (pl.: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszûnés). Ha erre a szerzõdéskötéstõl számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt - pótlékokkal együtt - vissza kell fizetni.
Ugrás a lap tetjére
Rendszámegyezmény:
az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelõsségbiztosítási igazolásul elfogadják. Fontos tehát a H országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévõ H betû.
Ugrás a lap tetjére
Reponálás:
az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függõben tartása. A reponálásról az ajánlattevõt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam - általában 6 hónap - letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerzõdõ új ajánlatot tesz.
Ugrás a lap tetjére
Respiro:
a biztosítási díj esedékességétõl számított idõszak, amely alatt a biztosító várja a díjat. Elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak, rövidebben azonban nem.
Ugrás a lap tetjére
Részleges kár:
kár a biztosított vagyontárgy olyan mértékû károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind mûszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
Ugrás a lap tetjére
részleges kár:
a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
Ugrás a lap tetjére
Részleges kár:
a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
Ugrás a lap tetjére
Risk:
management kockázatkezelés
Ugrás a lap tetjére
S
Select halandósági tábla:
a biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerzõdéskötést követõ elsõ 3-5 évben kedvezõbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek oka: a biztosítók kockázat-elbírálása.
Ugrás a lap tetjére
T
Társadalombiztosítás:
kötelezõ biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeibõl fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzõkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
Ugrás a lap tetjére
Tartamengedmény:
a több évre megkötött biztosítások szerzõdõinek adott díjengedmény. Idõ elõti megszûnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
Ugrás a lap tetjére
Technikai kamat:
számításszerû kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg.
Ugrás a lap tetjére
Telítettség:
biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik - az adott kockázatra vonatkozó - biztosítási fedezettel.
Ugrás a lap tetjére
Termékfelelősség-biztosítás:
olyan felelõsségbiztosítás, amely a termék elõállítóját, forgalmazóját, illetõleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másoknak okozott károk megtérítése alól.
Ugrás a lap tetjére
Területi hatály:
földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerzõdésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.
Ugrás a lap tetjére
Totálkár:
a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltûnése, vagy olyan mértékû károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos.
Ugrás a lap tetjére
Tőkésítés:
a felelõsségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegû megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tõke mértéke függ a havi járadék összegétõl, valamint a jogosult életkorától.
Ugrás a lap tetjére
Törlés:
a biztosítási szerzõdések bármely okból való megszûnése, illetõleg ezen szerzõdéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele.
Ugrás a lap tetjére
Törlésértesítő:
 a törlés tényének írásban való közlése a szerzõdõvel. A törlésértesítõ kiküldetését a jogszabály nem teszi kötelezõvé a biztosító számára.
Ugrás a lap tetjére
Tőzsde:
helyettesítõ tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tõzsdén csak tõzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tõzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítõn (tõzsdei bróker) keresztül lehet. Árutõzsdék és értékpapír-tõzsdék mûködnek.
Ugrás a lap tetjére
Tőzsdeindex:
a tõzsdei összpiaci árfolyammozgását tükrözõ indexszám; a tõzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplõ vállalatok piaci értékének változását tükrözi.
Ugrás a lap tetjére
Túlbiztosítás:
ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a biztosítási szerzõdésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felsõ határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték biztosítás.
Ugrás a lap tetjére
Ú
Újérték-biztosítás:
a túlbiztosítás a biztosítási szerzõdésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás-és épületbiztosítások újértékre szólnak.
Ugrás a lap tetjére
Ü
Ügyfél-tájékoztató:
a biztosító egyértelmû, részletes és közérthetõ írásos információja, amely a biztosító fõbb adatait és a megkötendõ szerzõdés jellemzõit tartalmazza.
Ugrás a lap tetjére
Ügyfélvédelmi alap:
alap a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.
Ugrás a lap tetjére
Ügynök:
a biztosító megbízottjaként tevékenykedõ biztosításközvetítõ. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerzõdés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetõleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerzõdés megkötésére azonban nem. Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minõségben való korlátozásért a biztosító felelõs.
Ugrás a lap tetjére
Üzemi baleset:
a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelõssége állapítható meg.
Ugrás a lap tetjére
V
Vagyonbiztosítás:
olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerzõdésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Ugrás a lap tetjére
Vállalkozói díj:
díj a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
Ugrás a lap tetjére
Valorizáció:
a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet-és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapuló - utólagos felértékelése
Ugrás a lap tetjére
Változásjelentési kötelezettség:
a szerzõdés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása késõbb a biztosító mentesülését eredményezheti.
Ugrás a lap tetjére
Várakozási idő:
az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerzõdéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy késõbbi idõponttól vállalja (pl. hat hónap).
Ugrás a lap tetjére
Várományfedezet:
finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételbõl fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet úgy alakítja, hogy az minden idõpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.
Ugrás a lap tetjére
Vegyes életbiztosítás:
ötvözi a kockázati életbiztosíás és az elérési biztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál, és az elérés esetén is teljesít.
Ugrás a lap tetjére
Veszélyes üzem:
olyan tevékenység folytatása, amely gépek mûködtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
Ugrás a lap tetjére
Veszélyközösség:
az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Ugrás a lap tetjére
Veszélynem:
természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetõleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tûz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés ? stb.
Ugrás a lap tetjére
Vétkesség:
felelõsségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
Ugrás a lap tetjére
Vezérügynök:
olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körû felhatalmazást adott nem csak az ajánlat átvételére, de a szerzõdés megkötésére, a kötvény kiállítására is.
Ugrás a lap tetjére
Visszavásárlás:
az életbiztosítási szerzõdések - lejárat elõtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerzõdésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerzõdés elsõ éveiben elõnytelen ezzel a módszerrel élni.
Ugrás a lap tetjére
Visszkereset:
a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól.
Ugrás a lap tetjére
Viszontbiztosítás:
a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerzõdés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegû, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
Ugrás a lap tetjére
Z
Záradék:
a típusszerzõdéseket kiegészítõ, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerzõdés szerves része.
Ugrás a lap tetjére
Zöld Kártya:
nemzetközi gépjármû-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelõsségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelõsségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával.
Ugrás a lap tetjére
Minden jog fenntartva © 2013 Gyémántház Kft.
Készítette: SK Trend Kft
Verzió: 1.0.162
Utolsó frissítés: 2017.07.05